Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Sportközvetítés okostelefonon a közmédiától

Egyre több képernyő vesz körül bennünket: immár nem csak a tévének a képernyőjére gondolhatunk, hanem a számítógép, a táblagép és az okostelefon kijelzőjére is. A magyar közmédia a foci EB-re készült egy olyan alkalmazással, amivel útközben is követhetők voltak a futball események Androidot és iOS-t futtató készülékeken. A műsorban vendégünk volt Ősi György, az MTVA IT tanácsadója, akivel a jövőbeli fejlesztésekről is beszélt egy keveset. A foci EB után ugyanis jön az olimpia és más sportesemények is.

Ősi György: Tervezünk az olimpiára is egy ilyen alkalmazást, ami az olimpia méretei miatt sokkal összetettebb lesz, mint a foci EB alkalmazás. Nem csak egy közvetítés lesz, hanem két videostream lesz, továbbá a Kossuth rádió közvetítése is elérhető lesz a mobilalkalmazásban. Nem csak Android és iOS alapon, hanem Windows 8-as desktop alkalmazás is készül. Megjelent már ugyebár a Windows 8-nak a nyilvános bétaváltozata és egyre többen töltik le és erre is készülünk egy platformspecifikus alkalmazással. Ez egy új megjelenési forma és szeretnénk innovatívak lenni és erre a piacra is elsőként betörni. 

Híradó.hu: Sikeres az iPhone-ra és az Androidra letölthető foci-Eb app
(Itt meghallgatható a Netidőkben elhangzott beszélgetés Ősi Györggyel.) 

A Híradó.hu foci EB oldala: http://www.hirado.hu/FociEB.aspx

0 Tovább

Álmodozások kora ma

Tegnap megnéztem az Álmodozások korát, Szabó István egy korai filmjét, amely a felnőtté válásról szól. A világmegváltó álmokról, a barátságról, a munkáról, az első alkukról, a szerelemről, a csalódásról (barátságban, szerelemben, munkában és egy kicsit az életben), az elmúlásról, a kitartásról és az összetartozásról. Remek film. Kár, hogy nem láttam hamarabb. Már a film közben, de a vége után méginkább azon járt azonban az eszem, hogy vajon a mai fiataloknak milyen álmok jutnak? Mi lenne a foglalkozása a főhősnek, az éppen frissen végzett elektromérnök Oláh Jancsinak, ha ma forgatnák a filmet? Mivel lehet(ne) ma megváltani a világot – vagy legalábbis megpróbálni – miről gondolhatják azt a fiatalok, hogy nyomot hagyhatnak vele a világban?

Persze számomra kézenfekvő a válasz, ami a ’60-as évek elején a rádió, a magnetofon vagy a hangtechnika volt, az 50 évvel később az internet, a számítástechnika vagy a mobiltelefon – legalábbis nekem (aki közel 15 évvel ezelőtt voltam annyi idős, mint a film szereplői). Abban viszont már nem vagyok biztos, hogy a most frissen végzett egyetemisták hasonlóan ambíciózusak és egyúttal naívak lennének, mint a film főhősei, tele világmegváltó álmokkal – ámbár ki tudja. Technokratának lenni azonban legalább annyira elfogadható választás lehet ma is, mint 50 éve. Miközben a világmegváltó politikai eszmék – mint amilyen a filmben éppen csak megjelenő kommunizmus – feltehetően teljesen elvesztették a fiatalok számára az összes vonzerejüket, a technikába vetett hit semmit nem vesztett a fényéből. Sőt. Továbbra is lehet hinni abban, hogy a technika képes jobb hellyé tenni a világot, lásd például a „Facebook forradalmat”, a kalóz pártok népszerűségét, vagy Assange és a Wikileaks harcát.

Továbbra is igaz az is, hogy a technika révén nyomot lehet hagyni a világban. Az internet és a számítástechnika adta nekünk például Mark Zuckerberget (Facebook), David Karpot (Tumblr) vagy, hogy hazai példát mondjak, Rátai Dánielt (Leonar3do) – ők a 21. század Oláh Jancsijai: olyan fiatalok, akik hittek valamiben, volt egy jó ötletük, keményen dolgoztak, nem alkudtak meg, nagyon ambíciózusak voltak és megcsinálták. Bár az Álmodozások korából nem derül ki, hogy a főhős ambíciói valóra válnak-e vagy az alkuk végül megalkuvássá válnak, azt gondolom, hogy miközben ma sem könnyebb egy fiatalnak felnőni, a lehetőségek mégis sokkal nagyobbak, ha valakinek a jó ötlete, kitartása és becsvágya is meg van hozzá.

Pintér Robesz

0 Tovább

A házi számítógépek kora

E hétfőn nem csak a Petőfi, hanem a Kossuth adón is hallható volt egy digitális világgal foglalkozó műsor, amihez a Netidők állandó résztvevőinek is sok-sok köze volt. Este 8 után pár perccel ugyanis az Aranyalap c. műsorsávban az asztaltársaságunk több tagja is szerepelt, a 45 perces összeállítás címe az volt, hogy „A házi számítógépek születése a 80-as években”, aki szeretné visszahallgatni, az még néhány hétig megteheti a Kossuth adó online hangtárában. Az adás 20:06-kor kezdődött, az időpontra kattintva megjelenik egy lejátszó gomb, itt tehát meg lehet hallgatni.

A műsorban szó volt arról, hogy mi az a házi számítógép, mi történt a házi számítógépesek klubjában, milyen zenét lehetett a 80-as években előcsalogatni a 8 bites gépekből, természetesen szó esett a Commodore 64 és Jack Tramiel jelentőségéről, a magyar háziszámítógépek egyikéről, a Videoton gyártotta TV Computerről és sok minden másról. A műsorban több archív műsorrészletet is mutattunk a Petőfi adó egykori Mikro-fon és Chipetnyi programok c. műsoraiból. Például az elején idéztük azt a pszichedelikus élményt is, ahogyan 26 évvel ezelőtt egy rádióműsorban leadtak egy programot – például úgy, hogy Földi Ottó rádiós bemondó szépen lassan felolvasta egy Jean Michel Jarre zenére… (Tessenek visszahallgatni a fentebbi linken, érdemes.)

Amikor e sorokat írom, még május elseje, a munka ünnepe van, úgyhogy igyekszem most nem sokat dolgozni ezen a bejegyzésen. De azért azt elmesélem, hogy a műsor után az asztaltársaságban volt egy kis vita, mégpedig az összeállításban idézett egyik 1986-os Mikro-fon adásban leadott interjú kapcsán, amelyben Ecsedi Csaba elmesélte, hogy mit csinál a HCC-ben, vagyis a házi számítógép klubban. A csapatunk egyik tagja ugyanis azt kifogásolta, hogy a HCC nem csupán a házi számítógépesek klubja volt, hanem kifejezetten a házi számítógépet építők klubja, minthogy az eredeti amerikai rövidítésnek ez a feloldása: Homebrew Computer Club.

Nos, rövid kutakodás után a következőket találtam a neten.

- Az angol nyelvű Wikipédia szócikkében valóban Homebrew Computer Club szerepel, ez a közösség a Szilícium völgyben jött létre 1975. március 5-én és 1986. decemberéig létezett. Ebből a társaságból „származik” Steve Jobs és Steve Wozniak is, de egy másik cikk szerint Bill Gates is ebben a klubban mutatta be első működő, négy kilobájtos BASIC-fordítóját. Ebben a HCC-ben a névből adódóan valóban domináns elem volt a házi számítógép építése.

- A magyar weboldalakon azonban meg lehet találni a legendás Mikrovilág c. újság archivált anyagait, így azt az 1989. január 4-i interjút is, amelyet a magyar HCC klub vezetőjével, Simonyi Endrével készített Horváth Annamária. Az interjúból érzékelhető, hogy ’89-ben már Magyarországon sem csak a gépépítést jelentette a klubélet, hiszen különféle márkák (Commodore, Sinclair, IBM, Atari, Apple, Primo, Enterprise és a magyar „szereld magad” gép, a Homelab) szerint alakultak meg a különféle klubok. Az interjú utolsó mondata adja meg a választ az iménti kérdésünkre, hogy mit jelentett Magyarországon a HCC rövidítés: „A HCC nevet (amelynek "H" betűjele nálunk homebrew-t, home-ot és hungarian-t egyaránt jelent) jelenleg a magyar klubhálózat használhatja egyedül a világon.”

Szilágyi Árpád

0 Tovább

Árulja a twitter a felhasználói tartalmát

A twitter is helyet követel magának a piackutatási piacon, elkezdték árulni a felhasználók csiripelését cégeknek. Aki képes a kb. havi 200 ezer forintos szolgáltatási díjat kifizetni az a Datasift - a twitter partnerének - rendszerén keresztül juthat az adatokhoz. Az adatvédők szokás szerint fanyalognak a legnagyobb cégek sorban állnak, hogy kipróbálhassák a megoldást.

A twitter évek óta keresi azt az üzleti modellt, amivel bevételre tehetne szert, leegyszerűsítve pénzzé tehetné a felhasználói által létrehozott tartalmat. Pár éve még egy versenyt is kiírtak, hogy a tömegek bölcsességét felhasználva jussanak működőképes ötletekhez. A nyertes akkor (is) a piackutatás lett - vagyis, hogy trendek, fogyasztói párbeszédek stb. kutatására, esetleg rövid gyors felmérésekre használják a twittert és ebből csináljanak pénzt. A mostani megvalósult szolgáltatás annyiban más a nyertes javaslathoz képest, hogy nem interaktív, tehát nem kérdezik a felhasználókat, hanem egyszerűen megfigyelik az általuk közzétett tartalmat.

Az adatvédők azért kritizálják a szolgáltatást, mert az eddigi 7 napos korláttal szemben ennek segítségével a cégek 2 évre visszamenőleg nézhetnek bele a felhasználók twitjeibe. Persze a twitter soha nem árult zsákbamacskát, hogy szolgáltatása teljesen nyilvános, tehát bárki megnézheti másvalakinek a csiripelését, de azt nem tette lehetővé, hogy hosszabb időre visszatekintve elemzéseket végezhessen (ennek persze kevésbé adatvédelmi okai voltak, sokkal inkább az, hogy az adatbázisok mérete korlátozza a lehetőségeket).

Azt gondolom a mostani megoldás csupán egy teszt, ha jól sül el, akkor sokkal cizelláltabb megoldásokkal fogunk találkozni a jövőben a twittertől. Ez egyelőre egy nagyon korlátozott szolgáltatás, csak egy partnercégen keresztül, megadott havidíj fejében vehető igénybe és csak a korábbi csiripelést elemezhetjük. Ha kedvező fogadtatásra talál a szolgáltatás, akkor érzésem szerint akár közvetlen hozzáférést is kaphatnak a cégek és a felhasználás függvényében alakulhat az előfizetési díj.

A siker azonban egyáltalán nem garantált, kérdés ugyanis, hogy mennyire hasznos a cégeknek csupán a múltbéli adatokat elemezni a közösségi média mindössze egyetlen szolgáltatásában, ahelyett, hogy egy integrált, folyamatos jelen idejű képet kapjanak számos közösségi média szolgáltatás alapján. Ráadásul nehogy azt higyjük, hogy ez csupán a jövő, már ma is cégek tucatjai kínálnak ún. social media listening szolgáltatásokat (például az Ipsos is, ahol jómagam dolgozok), ahol nem csak a twitterből kapnak adatokat a cégek. Sőt, már Magyarországon is elérhetőek ilyen szolgáltatások. A twitter tehát egy igen pezsgő piacra lépne be, ahol erős a verseny...

Pintér Robesz

0 Tovább

Végre - Youtube.hu

Hamarosan indul a Youtube.hu aminek a nyitólapjához az exkluzív tartalmakat a TV2 és az MTV fogja majd szolgáltatni. A TV2-t értem az MTV-t nem.

A Kreatív Online cikke megdöbbentő. Nem a cikk, hanem amiről ír.

Azzal kezdem, hogy a hagyományos televízió csatornáknak és a kábeltévé szolgáltatóknak befellegzett. Igen, jól olvastad, végük van. Ezeket is megeszi az internet. Nem azért, mert ez egy ilyen mindenhova beférkőző kisgömböc, hanem azért mert sokkal innovatívabb és gyorsabban reagál a fogyasztói igényekre mint bármi más. Elég megnézni az olyan sikersztorikat, mint a Netflix története, ami pár év alatt az amerikai piacon először megelőzte a HBO-t, majd mára több műsort szolgáltat, mint az összes többi streaming szolgáltató. Ha holnap bejönne a Netflix ide, akkor a kábeltévé szolgáltatók és a hagyományos tévécsatornák igen nagy bajban lennének. Képtelenek lennének felvenni a versenyt a kihívóval.

A kereskedelmi tévék csatája egymással (TV2 és RTL Klub), leginkább a homokozóban pisilőversenyt rendező óvodások versenyére hasonlít. Ezt ugyan az RTL megnyerte, de a győzelme semmit sem ér, hiszen a saját márkájú húzó brand-ek elkoptak. Fábry elment. A dumaszínház elment. A Heti-Hetes átmenetileg költségcsökkentést játszik, nem különben a Barátok közt, ahol a szereplők halnak meg. A TV2 egy ideje már nem számháborúzik hanem inkább új dolgokra koncentrál. Nevezzük ezt stratégia váltásnak, ami véleményem szerint az egyedüli helyes döntés.

Felismerték azt, hogy a televíziózás a technológiai fejlődéssel együtt át fog alakulni. Felértékelődnek a műsorok, mint brand-ek és egy műsorokkal foglalkozó cégnek középtávon a túlélést az jelenti, ha a tartalomelőállításra koncentrál és azt megpróbálja minél több csatornán keresztül eljuttatni a nézőhöz. A hirdetési torta ezzel együtt nem lesz nagyobb, de sokkal diverzifikáltabb lesz a mix. Egyre több jut majd belőle az internetes technológiákat használóknak, míg a rádiók és klasszikus tévék egyre kevesebbet hasítanak majd ki belőle. Az hamis kép. hogy ezeken az új csatornákon való megjelenés lényegesen javítana a gazdasági helyzetén egy-egy csatornának, de a szinten tartáshoz elengedhetetlen lesz. Közben a cégnek át kell strukturálnia működést, ami sokszor fájdalmas átalakítással jár, de szükséges a túlélés érdekében. A TV2 stratégiáját látva felismerte, hogy változtatni és újítani szükséges.

Az MTV-t egyelőre nem értem. Egyrészről látható, hogy a képernyőre egyre több nézőbarát műsort próbál behozni, de nem látszik az a stratégia, amit a TV2 megfogalmazott. Ha a közszolgálat meg akar jelenni tartalom előállítóként ezeken az új csatornákon, akkor nem az MTV-nek kellene ezt megtenni, hanem az MTVA, mint tartalom előállító kellene, hogy a műsorokkal megjelenjen. Vannak jó példák világban erre, a nálunk is sokszor hivatkozott BBC ilyen, de attól itthon fényévekre vagyunk mindenféle szempontból.

Az új technológiákat kihasználó független tartalomelőállítók lesznek még jó helyzetben, ugyanis vannak itthon olyan önálló tartalomgyártó műhelyek, amelyek már most is önálló brand-ként megélnek a piacon. Az egyik ilyen a Totalcar volt, amit annak idején nem értett meg a kereskedelmi televíziózás. Hol bevette a szájába, hol kiköpte, de nem értette, hogy ez egy brand, ami neki nézőt hoz. Egyfajta kegyként tűrték meg a műsort és ebből jó sok konfliktus adódott, amik látványos szakításokhoz vezettek. De említsünk egy olyan példát is ami nem kevésbé népszerű és megáll önálló produkcióként. Ez az On The Spot, amit a Spektrum televízió indított útjára és azóta díjak tömkelegét seperte be. Most a műsor az MTV-n megy rendszeres jelleggel, de ez egy önálló produkció, egy brand, ami jól eladható a hagyományos képernyőn és hasonlóan népszerű internetes tartalomként is.

Végezetül jöjjön a "Nézzetek a táblára!!!". Ha megnézzük, hogy a hazai online helyzetet, akkor elsőre az látszik, hogy a TV2 helyzete az online figyelemért folytatott küzdelemben a negyedik helyre elegendő, míg a rivális RTL Klub jócskán nagyobb online jelenléttel bír. Igaz legnagyobb visszeséseket is ez a csatorna szenvedte el, ami nyilván összefüggésben van az éppen futó műsorokkal és azzal, hogy ezek mennyi online látogatót vonzanak be.

Ebbe a kényelmes helyzetbe fog belépni a Youtube.hu kimondottan a hazai piacra készült tartalommal. A virális hatása nyilván a youtube-nak sokkal nagyobb, mint bármelyik hazai versenytársnak. A közösségi oldalakba történő tartalombeágyazás lehetősége sokkal jobb, ezáltal a tartalmak minél szélesebb rétegek felé történő eljuttatása is egyszerűbbé válik. Magyarország kedvenc online videócsatornája ugyanis a youtube. Ezzel kell majd a lemaradóknak versenyezniük:

0 Tovább

Netidők Blogtársaság

blogavatar

Digitális talkshow írásban is. Itt a Netidők! Ez a Netidők c. rádióműsor (Petőfi Rádió) blogja. Mindaz, ami elhangzik az adásban, meg ami nem.

Utolsó kommentek