Ismert jelenséget ír le ez a szóösszetétel, nevezetesen a konkrét személyek ellen irányuló internetes zaklatások, rágalmazások, befeketítések gyűjtőneve. Ez a sajnálatos jelenség egyre gyakoribb, egyre több áldozatot szed, és az interneten erre már külön fogalom is van.

A cyberbullying kifejezés előtagja a cybernetics, magyarul kibernetika ’számítástechnika’ alak rövidült formája, az utótagja pedig a magyar nyelv számára teljesen ismeretlen angol bully ige, amelynek a jelentése ’erőszakoskodik, megfélemlít, terrorizál, zsarnokoskodik, kínoz’. Az összetétel jelentése tehát ’internetes zaklatás, internetes erőszakoskodás’. A cyberbullying jelentéstartalmát természetesen pontosan és árnyaltan körül tudjuk írni szószerkezetekkel magyarul is, ám fogalmi szintű szóösszetétel, kifejezés még nem született rá, de az internetes zaklatás többé-kevésbé megfelelőnek tűnik.

Azok a szóösszetételek, amelyek a cyber- előtaggal kezdődnek, az utótag számítógépes vagy internetes jellegét emelik ki, például: kiberkultúra, kibertér, kibernyelv. Az internetre jellemző globális, csoportnyelvi kommunikáció eredményeképpen magyar szövegkörnyezetben is az angolos cyber- [szájber-] forma használatos, és így gyakran keletkeznek vegyes összetételek: cyberkultúra, cyberduma, cyberszex stb. A cyberspace (magyarul kibertér) és a cyberpunk kifejezés William Gibson sci-fi írótól származik.

A kiber- előtag a kibernetika kifejezés rövidített változata, ami azt a tudományágat jelenti, amely az összetett, gépi vagy emberi rendszerek irányításával, szervezésével foglalkozik. A kibernetika antik görög eredetű szó, a jelentése ’kormányos, kormányzó, kormány, kormánylapát’, és Platón Gorgiaszában bukkan fel először. A tudományos életbe Norbert Wiener, az amerikai MIT professzora vezette be 1948-ban a kibernetika szakkifejezést. Az antik hagyományokkal valószínűleg az a kapcsolata, hogy a kibernetikai rendszerek ugyanúgy a hatás-ellenhatás, a visszajelzés önálló képességén alapulnak, mint a hajókormányos tevékenysége

A kibernetika alak egyébként már a magyar számítástechnika kezdete óta, az 1950-es évek óta használatos a műszaki szaknyelvben, tehát azzal, hogy az 1990-es évek eleje óta az angolos cyber alakot használjuk, egy visszaidegenedési folyamat indult meg. Ez ismert jelenség, főként a szaknyelvekre jellemző, és a kulturális globalizáció hatására indul el. Ilyen például a sportnyelv néhány kifejezése is: pakk > korong > pakk; korner > szöglet > korner, taccs > bedobás > taccs, offszájd > les > offszájd stb. A következő lépés, amit rendszerint megtesznek a nyelvhasználók, hogy ha már visszaidegenedett egy kifejezés, akkor azt elkezdik újra magyarítani, azaz elsőként a fonetikai rendszerünkbe beépíteni, így a cyber [szájber] alakból kíber forma lesz [hosszú –í-vel], míg a régebbi alakra a görögből, magyarosodott kiber-, kibernetika formára [rövid –i-vel] már nem mindig emlékszünk.

 

Forrás: Bódi Zoltán: Infoszótár. Informatikai fogalmak eredete, magyarázata és használata. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2010.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség