Azokat a közösségi webhasználókat, illetve számítógép-használókat nevezik így, akik valamilyen interaktív webes szolgáltatást használva (közösségi média posztjaiban, fórumokon, csetszobákban, e-mailen stb.) függetlenül a műfajtól, a közönségtől, a témától, a nyilvánosságtól mindig ragaszkodnak a sztenderdként általánosan elfogadott helyesíráshoz, nyelvhelyességhez, és mások eseteges nyelvi, helyesírási hibáit javítják, kifogásolják. A grammar nazi tehát betartja és a be is tartatja a környezetében az alapvető helyesírási, nyelvhelyességi szabályokat. Magyar nyelvi környezetben a grammatikai náci, a nyelvész náci, a nyelvi náci alakokkal találkoztam.

Jelentős problémát okoz számomra a szerkezet stílusa, ugyanis a nazi 'náci' utótag asszociációja, jelentéstartalma kulturált, etikus környezetben elfogadhatatlan a nyelvhasználat jelentéskörnyezetében.

A grammar nazi jelentése a rendelkezésemre álló források szerint tehát csaknem teljesen megegyezik a preskriptív, 'előíró' nyelvi szemlélettel. Ennek az a lényege, hogy a preskriptív szemléletű nyelvhasználó vagy nyelvész az elfogadott normákat, sztenderdeket számon is kéri. A preskriptív szemlélet akkor negatív, ha nem veszi figyelembe a nyelv folyamatos változásának tényét és a magatartása nem konstruktív. Az önmagában a preskriptív szemléletű vitapartner nácikkal való azonosítása számomra erkölcsileg elfogadhatatlan.

A grammar nazi tehát a helyesírásra és az alapvető nyelvi normákra egyáltalán nem figyelő személyek számára negatív, elutasítandó, illetve akkor negatív a megítélésük, amikor a grammatikai náci nem járul hozzá a kialakult vita előrehaladásához, hanem azt nyelvi, formai kérdésekkel eltéríti, megakasztja. Vannak olyan szereplők közösségi médiában, a fórumokon, akik a nyelvi tökéletességet akkor kérik számon, amikor egy vitában már nincs más érvük. Amikor elfogynak a retorikailag megfelelő, releváns érvek, akkor jön például az, hogy megjegyzéseket tesz a vitapartner helyesírására, stílusára, fogalmazására, szóválasztására. Ez voltaképpen irreleváns érvelés. Ez a magatartás leginkább a trollokra jellemző, tehát vannak olyan grammatikai nácik, aki nyelvi trollok is egyben.

Ráadásul a grammatikai náci negatív stílusértékének forrása lehet az a közösségi nyelvi magatartás, amely mindezt túlzásba viszi, tehát azt a végtelenül kiművelt, hibátlan nyelvhasználatot követeli meg a környezetétől, amit semmiképpen nem tud megkapni, mert valójában a nyelvhasználat esetében bármibe bele lehet kötni. Nincs tökéletes, hibátlan nyelvhasználat, mert a nyelv és a normák is relatívak és változnak.

A grammatikai náci kifejezés újabban elsősorban a közösségi oldalakon, korábban a fórumokon, csetszobákban, esetleg e-mailben való viselkedési magatartások közé illeszkedik. Jól leírja ezt a jelentéstartalmat a magyar kultúrtörténetből jól ismert purista kifejezés, ami a latin purus 'tiszta' szóból származik, erről a tőről fakad a közhasználatban lévő puritán szóalak is. A purizmus a magyar kultúrtörténetben a 19. század végén terjedt el, amikor Szarvas Gábor 1872-ben főszerkesztője lett az akkor indított Magyar Nyelvőr című nyelvészeti folyóiratnak, amelyet a fölösleges idegen szavak magyarításának jegyében irányított. Később a purizmus a túlzásba vitt nyelvvédelem mozgalma lett, amely nem vette figyelembe a nyelv természetes változásait, az idegen nyelvekből való átvételek szükségszerűségét. Manapság már a purizmus meglehetősen tudománytalan, életszerűtlen szemléletmód.

Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a grammatikai náci eredetileg viszonyfogalom volt, és a helyesírni nem tudók nézőpontjából létezett. Az alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályok fontosnak tartása és kulturált számonkérése, a megalapozott és hiteles preskriptív magatartás nem elítélendő. Ez a tevékenység akkor válik ellenszenvessé, ha olyan túlzottan ideális formát kér számon mindenkitől az illető, ami voltaképpen nincs is (hisz senki sem lehet tökéletes), illetve akkor jön elő a nyelvi megformálást számon kérő érvekkel, amikor az nem releváns egy vitában, tehát ha ez a magatartás nem konstruktív, és a források szerint a grammatikai náci manapság leginkább ezt jelenti.

Bódi Zoltán

| Még több lehetőség